Mégiscsak átnevezik a szegedi Ságvári Endre Gyakorló
Gimnáziumot. Rétvári Bence államtitkár azt közölte, hogy a döntésben az MTA
(Magyar Tudományos Akadémia) állásfoglalása az irányadó. Az MTA szerint ugyanis
Ságvári a kommunista áldozatvállalás jelképe, és a XX. századi önkényuralmi
politikai rendszerhez kapcsolható.
Az MTA véleménye több szempontból is sántít. Egyrészt az időrendi vonatkozásban is jócskán csúsztat, hiszen Ságvári élete semmilyen vonatkozásban nem kapcsolható a XX. század magyarországi kommunista önkényuralmi rendszereihez, hiszen Ságvári halála jóval azok létrejötte előtt bekövetkezett. Ha önkényuralmi rendszert említünk, akkor sokkal inkább a fasiszta önkényuralomról beszélhetünk, ami Ságvári esetében és kapcsolat tekintetében abszurd lenne. Ságvárit bár sokan kommunistázzák, de ez sem fedi a valóságot. Ságvári Endre az akkori politikai palettán egyszerűen nem talált (nem is találhatott) jobboldali segítőket, így természetszerűen a baloldali (meglehet voltak közöttük kommunista érzelműek is) antifasiszta ellenálló sejtekben talált támogatókra. Azt állítani tehát, hogy Ságvári kommunista volt, mi több a kommunista diktatúra ikonikus jelképe – hazugság. Ságvári egy hithű antifasiszta volt, semmi több. Minden más vélemény a történelemhamisítás kategóriája. Az, hogy nevét a kommunista diktatúra propagandacélokra használta, igazán nem tehet, mint ahogy arról sem, hogy a jelenlegi rezsim ugyanezt teszi.
Az MTA ezen állásfoglalása abból a szempontból is életveszélyes, hogy ezek alapján szinte a világ minden antifasiszta ellenállójára rá lehet aggatni egyúttal a kommunista jelzőt. Nem hinném, hogy a MEASZ (vagy bárki más antifasiszta érzelmű ember) ezt jószívvel venné. Különösen a tekintetben, hogy az MTA ezzel mintegy muníciót biztosít az amúgy is erősödő radikális jobboldal számára, benne az olyan újfasiszta jelenségeket produkáló képződményekére, mint például a Jobbik és egyes fiókszervezetei. Ha az MTA véleménye általánosan elfogadást nyer, mi több megtámogatva a hivatalos kormányzati állásfoglalással, az azt jelenti, hogy a jövőben ezek a szélsőségesen nacionalista – a rasszizmustól és antiszemitizmustól sem idegenkedő - erők nyugodt szívvel hirdethetik a fasizmus újabb, immáron XXI. századi magyar diadalát. Ságvári Endre neve nem csupán a történelemhamisítás, de az újfasizmus térnyerésének megakadályozása szempontjából is fontos szerepet játszik. E név eltüntetésre és besározásra törekvése nem csak szerencsétlen, hanem egyben gyalázatos is, mind az MTA-ra, mind a kormányra, de az egész nemzetre nézve.
Az MTA véleménye több szempontból is sántít. Egyrészt az időrendi vonatkozásban is jócskán csúsztat, hiszen Ságvári élete semmilyen vonatkozásban nem kapcsolható a XX. század magyarországi kommunista önkényuralmi rendszereihez, hiszen Ságvári halála jóval azok létrejötte előtt bekövetkezett. Ha önkényuralmi rendszert említünk, akkor sokkal inkább a fasiszta önkényuralomról beszélhetünk, ami Ságvári esetében és kapcsolat tekintetében abszurd lenne. Ságvárit bár sokan kommunistázzák, de ez sem fedi a valóságot. Ságvári Endre az akkori politikai palettán egyszerűen nem talált (nem is találhatott) jobboldali segítőket, így természetszerűen a baloldali (meglehet voltak közöttük kommunista érzelműek is) antifasiszta ellenálló sejtekben talált támogatókra. Azt állítani tehát, hogy Ságvári kommunista volt, mi több a kommunista diktatúra ikonikus jelképe – hazugság. Ságvári egy hithű antifasiszta volt, semmi több. Minden más vélemény a történelemhamisítás kategóriája. Az, hogy nevét a kommunista diktatúra propagandacélokra használta, igazán nem tehet, mint ahogy arról sem, hogy a jelenlegi rezsim ugyanezt teszi.
Az MTA ezen állásfoglalása abból a szempontból is életveszélyes, hogy ezek alapján szinte a világ minden antifasiszta ellenállójára rá lehet aggatni egyúttal a kommunista jelzőt. Nem hinném, hogy a MEASZ (vagy bárki más antifasiszta érzelmű ember) ezt jószívvel venné. Különösen a tekintetben, hogy az MTA ezzel mintegy muníciót biztosít az amúgy is erősödő radikális jobboldal számára, benne az olyan újfasiszta jelenségeket produkáló képződményekére, mint például a Jobbik és egyes fiókszervezetei. Ha az MTA véleménye általánosan elfogadást nyer, mi több megtámogatva a hivatalos kormányzati állásfoglalással, az azt jelenti, hogy a jövőben ezek a szélsőségesen nacionalista – a rasszizmustól és antiszemitizmustól sem idegenkedő - erők nyugodt szívvel hirdethetik a fasizmus újabb, immáron XXI. századi magyar diadalát. Ságvári Endre neve nem csupán a történelemhamisítás, de az újfasizmus térnyerésének megakadályozása szempontjából is fontos szerepet játszik. E név eltüntetésre és besározásra törekvése nem csak szerencsétlen, hanem egyben gyalázatos is, mind az MTA-ra, mind a kormányra, de az egész nemzetre nézve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése