"Azért van olyan sok vélemény, mert a gondolatok száma végtelen, a papír pedig nem tud tiltakozni." (Kobzi János)

2015. január 23., péntek

Nyúlkérdés - újratöltve


Ferenc pápa meglepődött azokon a reakciókon, amelyek a katolikus egyházfő a katolikusok családtervezésére vonatkozó kijelentéseit követték.

Én meg azon lepődök meg, hogy a pápa meglepődött. Miért, mire számított? Különösen egy olyan vallási intézmény első vezetőjeként, amely a cölibátusnak köszönhetően még tapasztalati úton sem tudhatja, hogy milyen az, amikor valaki úgymond „családi életet él”, vagy a semmiből próbál több gyereket is felnevelni.

Angelo Becciu érsek, vatikáni államtitkár most megpróbálja visszasöpörni a citromot a lóba, és azt nyilatkozta oda a híveknek (és nem híveknek), hogy a pápa szavait kiragadták szövegkörnyezetéből (hát persze!). Többek között azt mondja az érsek, hogy nem jól értelmezzük a pápa szavait, ugyanis azt úgy kell érteni, hogy „a nagycsaládosok Isten ajándékai” és különben is a pápa azt akarta mondani, hogy a három gyermekes családmodellt tartja ideálisnak.

Jézus, Mária és Szent József  - akik ezek szerint szintén nem voltak Isten ajándékai -, ez az érsek most megmagyaráz! A megmagyarázhatatlant. És akárcsak főnöke, mellesleg ő is megfeledkezik egy bizonyos ország bizonyos katolikus kisebbségéről, akik – minden pápai és érseki intelem ellenére - valahogy szeretnek „nagycsaládosok” lenni. És ezen bizonyos ország „többsége” valahogy nem tartja ezt Isten ajándékának… Sőt! Inkább átokként kezeli, és úgy is áll hozzá a kérdéshez. Mármint a nyúlkérdéshez. Például vadászpuskával (ahogy a nyulakat szokás), molotov-koktéllal, gárdamasírozással, stb.

Szóval nem kell meglepődni, nem kell megmagyarázni, és főleg… nem kell intézményként bebújni a családok ágyába. Mert annál rosszabb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése