Aki nem nekünk, az ellenünk!

Szép-szép, azt hallani az MSZP-Együtt PM vezetőitől, hogy ők ezennel (október 23-a  óta) lezártnak tekintik az ellenzéki megállapodásokat, csak az a baj, hogy ez merő önámítás.
Mint ahogy önámítás az is, hogy ez a választási szövetség lenne az alapja a 2014-es választási koalíciónak, amely majd jól megmozgatja a 60 százaléknyi bizonytalant is.

Az október 23-i, Műegyetem előtti események jól tükrözték, hogy az MSZP-Együtt PM összefogás nem képes tömegeket megmozgatni. Sértődés és örök-harag helyett be kellene ismerni végre, hogy sem Mesterházy, sem Bajnai nem képes összefogni a baloldali ellenzéket. A DK nélkül még ötszázan sem lettek volna. Ez lenne a „tömeg”?

Gyurcsányt lehet árulónak, lehet „Nemecseknek” kiáltani, ki lehet közösíteni… Tulajdonképpen miből is? A gittegyletből? Bizony abból, mert jelenleg mindkét pártszervezet ennek a jeleit mutatja. Képtelenek belátni, hogy a világ elfolyik mellettük, képtelenek elviselni, hogy a DK, illetve az azt megszemélyesítő Gyurcsány Ferenc személye megkerülhetetlen - miközben a Fidesz cseppet sem gyengül.

Már a kezdeti, nyári szárnypróbálgatások is azt mutatták, hogy az MSZP-Együtt PM szövetség semmi másról nem szól, mint hogy aki nem nekünk (adja a voksát), az ellenünk. Ez a mentalitás nem használ, viszont annál többet árt. Így sikerült elriasztani Gyurcsányt, Fodort, vagy Kunczét is. De tulajdonképpen a teljes ellenzéki formációt a baloldaltól egészen a középutasokig, vagy mérsékelt jobboldalig. Mindezek után minden más már csak üres szólam. Ennek köszönhető, hogy Mesterházyt azzal fogadta a tömeg, hogy „Összefogást!”. És itt lehet gyártani mindenféle összeesküvés-elméletet, meg hogy „láttam ahogy vezényeltek”. Ne, nemerről van szó, hanem arról, hogyha
valaki(k) képtelen belátni, hogy személye nem elégséges az összefogás létrejöttéhez, akkor teljességgel alkalmatlan ennek az összefogásnak a létrehozásához. És ilyen alkalmatlan mind Mesterházy, mind Bajnai is. Nem azt mondom, hogy az egyetlen és üdvözítő személy Gyurcsány lenne. Nem, mert személye valóban sok kérdést vet fel. Ugyanakkor alaposan meg kellene fontolni a „gittegyletnek” azt a gyurcsányi javaslatot, hogy egy harmadik (közös és talán független jelölt) személy javára a háttérbe kellene húzódniuk. Talán egy közös jelöltnő javára. Ezt szorgalmazza az összes MSZP-Együtt PM-duón kívüli formáció, és ezt szorgalmazzák az ellenzéki szavazók is. Ezt jelenti tulajdonképpen az összefogás, amit október 23-án skandáltak az emberek.
Csakhogy ezt valahogy az MSZP-ben sem és az Együtt PM-nél sem akarják meghallani. Mint ahogy azt a harsány röhögést sem, ami a Fidesz tájékáról hallható. Ez a skandálás nem arról szólt, hogy balra fütyül nekem üt, jobbra fütyül nekem üt. Nem! Ez intés volt.

Szomorú látni, hallani azt a kompromisszumképtelenséget, ami Mesterházyékat, vagy Bajnaiékat jellemzi. De a legszomorúbb, hogy ezt segíti már a Népszava és a Klubrádió is. Megoszt, ahelyett, hogy összehozna, s olyan személyeket erőltetnek, akik a tömegek szemében cseppet sem autentikusak. Ennek pedig csak kudarc lehet a vége. A másik lehetőség, hogy végigjárni a kényszeresen kijelölt gyurcsányi utat, tényleg egy semleges harmadik mögé felsorakozni, és úgy véget vetni az Orbáni ámokfutásnak.

Egyszóval Mesterházynak és Bajnainak is háttérbe kell vonulniuk és magukkal vinni acsarkodó kommunikációs(?) kiszolgálóikat. Bár nagyon úgy néz ki, hogy egyikük szándékában sem áll ezt meglépni, az események kikényszeríthetik, és akkor elérkezhet az a pillanat, hogy senki velünk, de mindenki ellenünk.

Gondolkodni kellene. Már nem sok idő van rá.