Az oroszokkal fenyegeti Horvátországot a MOL

A MOL-INA ügy - nevezetesen a horvát főügyészség azon lépése, hogy európai elfogatóparancs kiadásán gondolkodik Hernádi Zsolt kihallgatása érdekében – már odáig fajult, hogy a MOL kínjában azzal fenyegetőzik, hogy az INA horvát olajtársaságban lévő 49 százalékos részvénycsomagját az oroszok kezébe játssza át.


Köztudott, hogy a horvát főügyészség súlyos vádat fogalmazott meg Ivo Sanader volt horvát kormányfőt illetően, miszerint 10 millió eurós kenőpénzt fogadott el a MOL-tól (személyesen Hernádi Zsolt MOL vezértől) annak érdekében, hogy a magyar olajipari cég jelentősebb befolyással bírhasson az INA horvát olajtársaságban. A horvát szervek már azzal intik Hernádit, hogy „jobb, ha nem teszi ki a lábát Magyarországról”, ami Horvátország uniós tagságával már nem tekinthető puszta szónak.

A MOL kapkodását tükrözi a Népszava mai híradása, melyben az osztrák APA  (csak nem az OMW is figyel?!) híranyagára támaszkodott. Eszerint a MOL előbb azt hangsúlyozta, hogy nem szabad átengedni a délkelet-európai piacot az oroszoknak [amivel az Európai Bizottság (EB) is egyetért], ugyanakkor Horvátországgal szemben felveti annak lehetőségét, hogy amennyiben a horvát fél továbbra is akadályozza a MOL beruházásait, úgy a MOL megfontolja, hogy részvényeit „szükség esetén” eladja az oroszoknak.

Érdekes, mi több jócskán ellentmondásos a két fogalmazvány, ami jól jellemzi a magyar viszonyokat is, ugyanis a MOL-ban jelentős ráhatással bír a magyar kormány.

Valahogy olybá tűnik, mint amikor a kisnyúl apukájával együtt tesz látogatást rókáéknál. Csak a kisrókát találja otthon, mire a kisnyúl: „Mondd kisróka, itthon van az anyukád? Nincs! És az apukád? Az sincs! És mondd kisróka akarsz egy nagy pofont?”

Szóval a „kisnyúl” MOL fenyegetőzik, mert jelen pillanatban maga mögött érzi az EB-t. De a magyar politikai élet folyását látva, vajon meddig támogatja a magyar energiapolitikát is az EB? Különösen akkor, amikor Orbán Viktor naponta hirdet harcot az EU ellen, míg Horvátország sokkal lojálisabb az unióval.

A 2013. június 27., csütörtökén, „Azeri bukta” címmel megjelent írásban volt olvasható a Plajbászblog hasábjain az alábbi mondat: „Gondolom most Putyin is jókat röhög a markába, s várja a következő esdeklő orbáni térdencsúszást, vagy azt, hogy most mit fog hebegni-habogni Orbán…” Bár a cikk az azeri-magyar gázbizniszt volt hivatott boncolgatni, de azért kiemelte az orosz fél fontosságát is. Azért az orosz félét, amelyet annyira ostorozott 2008-ban Orbán Viktor, ám amelyre most oly’ pökhendi módon támaszkodna a magyar kormány.

Tehát az oroszok (Gazprom, Szurgutnyeftyegas) most nevető harmadikként kivárnak. Felesleges is volna a toporzékoló MOL és az egyre erősödő horvát INA dolgaiba beleavatkozni. Úgyis minden út Rómába, azaz jelen esetben minden cső Moszkvába vezet.

Arról nem is beszélve, hogy miközben a MOL részvények orbáni kivásárlásán is hatalmasat bukott a magyar állam a Szurgutnyeftyegas-al szemben, most az eladáson is fog, mert az már most borítékolható, hogy az oroszok fillérekért fogják megvenni a MOL INA-részvénypakettjét. A baj csak az, hogy ezt is a magyar adófizetők zsebe bánja.

Magyarország az oroszok számára tiszta haszon. Legalábbis addig, amíg Magyarországon a jelenlegi kabinet van hatalmon