A minekvan hivatalok

Az utóbbi napokban, hetekben, hónapokban többszázezer érintett tette fel azt a kérdést, hogy minek is vannak egyes hivatalok, közintézmények, ha nem végzik el a rájuk rótt feladatokat? Mire tartjuk fenn őket

A kérdés már felvetődött a kötelező cégmódosítások kapcsán is és most újra, a módosított földhasználat regisztráció elrendelése során. Ugyanis a rendelkezés többszázezer kiskert, illetve ingatlantulajdonost érint, főleg vidéken.

A kötelező cégmódosítás kapcsán már felmerült a gyanú, hogy egy újabb, a központi költségvetést gyarapító látszatintézkedésről van szó, ami semmi másra nem volt jó, mint hogy a vállalkozások zsebéből újabb milliárdokat lehessen kihúzni, illetve az ügyvédek munkáját, s eformán jövedelmüket szaporítani. A kormányzati ugyan azzal indokolta az intézkedést, hogy ezzel a fantomvállalkozásokat akarja kiszűrni, de ez nem fedi a valóságot. A kötelező cégmódosítás kapcsán ugyanis igazolni kellett a cég tulajdonosi összetételet, valamint a cég székhelyének/telephelyének valódiságát, illetve az ingatlan tulajdonosának igazolást, vagy beleegyezését csatolni. Ezenkívül a tagok adószámát, születési idejét és helyét, valamint anyjuk nevét is fel kellett tüntetni a módosító iratban. Csak megjegyzem, hogy mindezen adatok fellelhetők a központi lakcím- és személyi-adat nyilvántartásokban, az illetékes földhivatalok, cégbíróságok, önkormányzatok, vagy a NAV adatbázisaiban. Semmi mást nem kellett volna tenni, mint ezeknek az intézményeknek a tevékenységét összehangolni. A XXI. századi technika, a számítógépek, az internet korszakában ez nem csak lehetőség, hanem kötelessége is lenne a hivataloknak. Persze kényelmesebb a kötelezően és jópénzt hozóan előírt verdikt. A naprakész adatbázis kiépítése sem lehet indok, ugyanis például a kötelező cégmódosítást is hosszú hónapok alatt dolgozza fel a rendszer, ergo már a feldolgozottság pillanatában elavult lesz.

Ugyanezt lehet elmondani a földhasználati regisztráció kapcsán is. Megfoghatatlan, mi több értelmezhetetlen számomra, hogy miért nem az illetékes földhivatalok, vagy az önkormányzatok nyilvántartására támaszkodik a rendelet kitalálója. Ugyanis ezek a földadatok mind fellelhetők náluk.

Miért a vállalkozásokat, a lakosságot, a tulajdonosokat zaklatják a regisztrációval, s kötelezik újabb kiadásokra, mi több fenyegetik horribilis összegű büntetésekkel? Miféle alamuszi intézkedések ezek?

Gondolom jogos a többszázezer érintett által feltett kérdés: Akkor mire tartjuk ezeket a közhivatalokat? Mire a milliárdokért kiépített számítógépesített adatfeldolgozás? Minek vannak egyáltalán, ha egyszerűen képtelenek a közintézményi rendszerek az összehangolt tevékenységre? A jelen technikai korban, ahol mikromásodpercek alatt cserélhetők az információk, miért nem támaszkodik a rendszer ezekre a lehetőségekre?

A kérdésre a kormány nyilván nem válaszolhat, mert bármely válasza hamisan csengene. Ugyanis mindkét – fentebb felsorolt - intézkedés azt bizonyítja, hogy vagy a fennálló hivatali rendszer (és itt nem az újmódi, már megszületésének pillanatában is rossz járási rendszer kiépítésére gondolok) elavult, így fenntartása értelmetlen pénzkidobás, vagy - és ez a „vagy” a valószínűbb – a kormány egy újabb egyszeri bevételi forrás után nézett. Ennek pedig a  legegyszerűbb formája, hogy ilyesféle látszatintézkedésekkel megint szorít egyet a lakosságot anyagilag sorozatban sújtó kormányzati présen.